Mostanában sokat elmélkedek azon, hogy a betegek vajon mit gondolnak a fizioterápiáról. Egyszer csak megjelenik egy idegen, aki mindenféle furcsa dolgokat csinál. A legegyszerűbb és legkellemesebb dolgot, a masszázst alapul véve, egy kutyának sokszor az sem természetes dolog, hogy egy idegenek simogassák és masszírozzák őket. Nem is beszélve pl. egy manuálterápiáról vagy nyújtásról.
Ez leginkább azért jutott eszembe, mert szerencsére nagyon kevés negatív tapasztalatom van, tehát alig volt még kutya, aki konkrétan ellenállt, vagy meg akart harapni a kezelés során.
Nem mondom, hogy elsőre mindenki boldogan veti alá magát a kezeléseknek, de egy-két alkalom után minden kutyus rájön, hogy ez neki tulajdonképpen jó.
Sokszor előfordult már, hogy a sokadik alkalommal kiderült, hogy az adott kis beteg tulajdonképpen mással egyáltalán nem szokott ilyen barátságos lenni, vagy mást be sem enged... Én alapvetően úgy állok a kérdéshez, hogy ha egy kutya nem megbízható, akkor azt a gazdi tudja és figyelmeztet. legalábbis én így tennék. (Bár ha abból indulok ki, hogy ha Grétin szájkosár van, akkor mindenki vadállatnak nézi és fél tőle, holott azért rakom rá pont, hogy ne tudjon véletlenül se bántani senkit...)
Mostanában a legédesebb példa erre a dologra a februárban itt szereplő Muki, a francia bulldog. Az első pár alkalommal a gazdinak fogni kellett végig, még lefektetni sem igazán sikerült és folyamatosan morgott. Főleg félelemből. Aztán egyre jobban felengedett, először nem morgott, aztán nem kellett lefogni. Az elmúlt pár alkalommal a megérkezésem után beült a pokróc közepére és nézett rám olyan "na mi lesz, jössz már?" arckifejezéssel. :-)
A másik érdekes eset Töpi volt (szintén látható a februári bejegyzésben). Először hosszú percekig kellett a gazdikkal beszélgetni az asztalnál ülve, mire nagy nehezen odamerészkedett egy simire. A gazdik sem tudták bevadászni. Aztán lassan felengedett. A harmadik alkalommal már levakarni sem lehetett rólam, igaz ez nem is volt célom. Pedig neki a térdével nem egyszerű a helyzet, láthatóan nem kellemes számára a nyújtás.
A fentiek alapján úgy tűnik mindegyikük rájön, hogy a fizioterápia nekik jó. Már csak arra lenne szükség, hogy erről a többi kutyát, illetve főleg a többi gazdit meggyőzzék valahogy. :-)
